Akiket olvasok.

Egy anya eléri álmai alakját....

Az átalakulásom története külső és belső egyaránt... Gyermekeim nevelése mellett állok neki a rám szabott diétának és mozgásnak..

Friss topikok

Mikulásra 65?

2011.11.21. 17:07

szerző: B.-né Erika

Nov. 21-e van hideg borús, ha valaki nem érezné, sz@r napra ébredtem és nem tudom miért? MIÉRT? Nem csináltam mást vagy máshogy és mégis. Tegnap voltunk moziba ALKONYAT nagyon tetszett, mellém egy csaj ült aztán elkezdett kotorászni a táskájában egy zacsival zörgött: MC DONALD's zacsival, csak én lehetek ilyen szerencsétlen, hogy az egész moziban az egyetlen olyan vékony csaj mellé ülök (vagyis Ő ült mellém) aki tatyójában ilyen kaja van. Nem zavar, de zörgött és imádom a kechup illatát.. A light colát ittam aztán a felét haza is hoztam nem kellett. 
Sokat aludtam tehát nem az van, hogy nem pihentem ki magam, csak ez az érzés. Gyors kevertem hangulatjavító illó olajkeveréket, de nem használ. Már majdnem bőgtem is, ami nálam a nagyon gyenge napokban szokott előfordulni. Fel vagyok fázva vagy nem nem is tudom, olyan sokat járok Wcre és elindultam futni előtte vagy 3* elmentem és mégis a pályán végig ez járt a fejemben mindjárt befolyik. De azért jól ment én úgy érzem kifutottam a pályáig ott az a fránya úttest olyan sokan jöttek olyan eloszlással 20 ms simán ott álltam és vártam, hogy húzzanak már az útból mert sietek. Ment végig, de most is az utolsó körnél azt éreztem, hogy ennyi és nem több... Aztán hazaindultam szintén futva én úgy éreztem vánszorgok, nem szeretek úton, sóderen futni, nem jó, nagyot üt. A tegnapi mozira visszatérve nem tudtam mit felvenni minden nagy rám, a polóimnál nem annyira lehet észrevenni, de a farmereknél, katasztrófa mennyire eláll. Megmutatom, pedig ez a legkisebb gatyám:

kepatmeretezes_hu_sam_1146.jpg

Tehát ma, jó lenne ha vége lenne már. Jó sok édesítős tea gurult le a torkomon. Ja, és a cím: Mikulásra elérem a 65kg-ot? A 15 napom óta nem álltam a mérlegre, nem érzem a kényszert, hogy ráálljak, pedig addig a 15 nap alatt minden nap reggelén, és most nem, legközelebb dec. 2. akkor leszek 30 napos. ADDIG NEM ÁLLOK RÁ. De kis cél kitűzve mikulásra elérni a 65-öt!! aztán jan. 1-re a 60 - 62? Talán menni fog. MENNI FOG!!!!

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tukorkepem.blog.hu/api/trackback/id/tr813401366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nyahu · http://ceshireketket.blogspot.com/ 2011.11.21. 21:36:12

Na ná, hogy menni fog! Ne keseredj el, vannak ilyen napok, mikor ehetnéke van az embernek meg rossz kedve de nem lehet...helyette próbálgasd a bő ruhákat, vagy a régi szűkeket, engem az mindig feldob. Próbáltál vörösáfonya teát iszogatni a felfázásodra, az nagyon jó megelőző szmötyi is egyben, ilyenkor ősszel nem árt, nekem tablettám van, néha eszembe szokott jutni és bekapkodok párat.
A futással kapcsolatban: nem gondoltál arra, hogy kisétálsz a pályáig, lefutod körbe körbe a kilométereket a jó kényelmes füvön, aztán levezetésként hazasétálsz? Én sem tudok aszfalton futni, illetve nekem is fáj, és nem akarok.

B.-né Erika 2011.11.21. 22:54:04

A vörösáfonya teát kipróbálom,jól hangzik :)
Rossz kedvem szokott lenni, de ez most olyan furcsa, és nem érzem, hogy az édesség hiánya, bár lehet. Most olyan, hogy senki nem ért meg, senki nincs mellettem. Ki kellene tombolnom magam.
A futás jó volt, bár haza jöttem és úgy visszamentem volna és újra lefutottam volna....
Már gondoltam rá, hogy csak a pályán fussak, de kimegyek hideg van és a séta lassabb mint a futás, ilyenkor az van bennem minél gyorsabban haza a gyerekekhez, nehogy baj legyen, 2 fiú és mindketten érvényre akarják juttatni az akaratukat. Vigyáznak rájuk néha ketten - hárman is :)

thatsme 2011.11.22. 11:14:51

Ne aggódj, mindenkinek beüt a sz@r néha ebben a programban! Ha tudnád, hogy nekem milyen hangulatú 1-2 bejegyzésem, most nem éreznéd úgy, hogy egyedül vagy ezzel a problémával. De ezek azok a pontok, amikor azért is tovább kell lépni. Lehet, hogy most nem látod a fényt az alagút végén, ilyenkor nincs más megoldás, csak monotonon csinálni és menni előre, és ebből az állapotból a következő mérlegelés fog kibillenteni :) az utolsó 3 hetemben én pl. már nagy ívben tettem az egész programra, persze mindent betartottam, de valahogy nem tudatosan, csak olyan gépszerűen. Mivel lelkileg nem azonosultam a dologgal (Tomi hogy forgatná a szemét, ha ezt a mondatot olvasná :D), nem is vártam tőle se fogyást, se csodát, de már csak megszokásból is elkészítettem az utolsó napon a képeket. És mikor egymás mellé tettem a kettőt, láttam rajta, hogy mekkora változás van. Attól még, hogy én nem vagyok olyan lelki állapotban, a test teszi tovább a dolgát, ezért olyan fontos akkor is tovább haladni, ha úgy érzed, nincs kedved, vagy egyszerűen nincs értelme.
Szóval fel a fejjel, foglald el kicsit mással magad, próbálj az egészre úgy tekinteni, mintha mindig is így éltél volna, mintha ez teljesen mindennapi volna. Ha ez megvan, akkor nem fog érdekelni a rosszkedv (mert egy sütifaló napon is simán lehet rossz kedved) sem a melletted illatozó hamburger (egyébként én is imádom, de most nem kívánom egyáltalán), mert legbelül tudod, hogy nincs rá szükséged.
remélem, hamar túllendülsz ezen, átsegít rajta a család :)

B.-né Erika 2011.11.22. 14:51:48

@thatsme: köszi :) megyek tovább! ELŐRE!
süti beállítások módosítása